Tanárok a Tanárok napján, koncert nemcsak tanároknak!
A swing és a jazz műfajok közismert dalaival készítünk egy nagy ünnepi csokrot a tanár- és nem tanár vendégeinknek. Előadók: Boros Volner Erika, ének; Volner Nagy Melinda, ének, Álló Simona, ének; Kotiers András ének, szaxofon; Bertók István zongora; Banyák József ifj. dob, és meglepetés vendég Hushegyi János blues előadó, ének, gitár
Hosszú idő után, ismét elérhető a mostanra megújult formában működő honlapunk…
a Dunaág Táncműhely és a Dunaszerdahely Táncklub közösségeket egyesítő a tánc összetartó-, gyógyító-, megújuló-, szeretet-erejét manifesztáló portálunkon.
D-hey-ből a D, mint ahogy az ABC-ből sem értelmezhető külön a D betű, ugyanúgy nem értelmezhető Dunaszerdahely sem a körülötte lévő falvaktól, városoktól, vagy régiótól mint szótagok, mint megyéktől mint szavak, és mint országoktól mint mondatoktól; és a világ és a megismerése a mondanivaló!
Nekünk a tánc világa az amin keresztül megismerjük a világot. Nemcsak mi megyünk a táncunk után, de mi utánunk is jönnek táncosok, hogy mondanivalónkat testbeszéddel eltáncolhassuk egymásnak. A tánc összeköt minket.
A hey… D-hey-ből pedig a hely, mint a táncműhely vagy dunaszerdahely, vagy egy hely ahol táncolunk.
A Dunaszerdahely Táncklub 2014-ben alakult, míg a Dunaág Kamara Néptáncegyüttes ami a Dunaág Táncműhely elődje 1996-ban. Megpróbálunk minden elérhető anyagot visszaállítani, felújítani, melyek a régi oldalunkon és facebook oldalunkon megtalálhatóak voltak. Egyben keressük a még feldolgozatlan tartalmakat is, otthoni fiókokban lapuló fényképeket, archívumokban megtalált újságcikkeket, képeket, videókat, kamerákból, fényképezőgépekből, telefonkból.
Ehhez a munkához bárminemű segítséget nagy örömmel fogadunk, legyen az jelenlegi vagy volt táncosunk, vagy csak lelkes követőnk. Jelentkezz bátran! Egy baráti csapat vár!
Keresse friss információkért, újdonságokért, vagy csak tekintse meg rólunk készült videó és képanyagot. Inspirálódjon tőlünk, csatlakozzon hozzánk vagy hozza el gyermekét, barátját, ismerősét.
A Dunaág Néptáncműhely legkiemelkedőbb eredményeit a szlovákiai országos minősítő versenyeken érte el. 2005 és 2013 között az Eszterlánc Fesztiválon két ízben nyertek el ezüst és két ízben arany minősítést. A felnőtt táncegyüttesek minősítőjén, a szlovákiai Néptáncantológián 2008 óta renszeresen mérettetnek meg, ahonnan eddig egy bronz és két ezüst minősítést hoztak haza. Rendszeres résztvevői a kiváló kelet-szlovákiai táncosról elnevezett „Šaffa sarkantyúja” Szólótáncversenynek, ahol eddig egy harmadik, három második és két első helyezést értek el szólistáik. A szlovákiai magyar táncosok számára kiírt Táncfórum Országos Szólótáncverseny mezőnyében szintúgy sikeresen szerepeltek az elmúlt években, összességében három harmadik, négy második és több különdíjat nyertek el. Az együttes vezetői büszkék rá, hogy egykori tanítványaik, Linda és Tamás testvérpár mára az együttesvezetésben önálló munkatársaik. Továbbá, hogy 2009 óta 4 tanítványuk nyert felvételt az Ifjú Szivek Táncszínházba, akik közül ketten a mai napig a Táncszínház hivatásos táncosai. Két tanítványuk tanul színészmesterséget a pozsonyi Színművészeti egyetemen, 2-en pedig már önálló színészi pályájukat járják. Ifjúsági korosztályú és fiatal felnőtt táncosaik az anyaegyüttes mellett több más táncegyüttesben is táncolnak, mint a Csallóközi Táncegyüttesben, a Pozsony Táncegyüttesben, ily módon folytatva, amit a sok év alatt az együttesben megtanultak és közvetve ezzel gazdagítva a szlovákiai magyar táncos életet, illetve kultúránk egészét. A néptáncműhely több helyi és egy megyei kitüntetés után 2016-ban magas állami kitüntetésben részesült, a Magyarország miniszterelnöke által adományozott Külhoni Magyarság díjat vehette át a Magyar Parlamentben.
Kedden este meghökkentő és szívszorító formában állított színpadon emléket az egy évszázada véget ért I. világháborúban oly sokat szenvedett magyarságnak a dunaszerdahelyi Dunaág Táncegyüttes és a Rivalda Színház.
Gödöllő csallóközi testvérvárosának fiatal művészei az Asszonysorsok, férfimulatságok című előadásukban apró sorstöredékeken keresztül, zenével és tánccal próbáltak megemlékezni arról, ami bizonyosan a mai ésszel fel nem fogható. A Nagy Háborúnak is emlegetett világégés borzalmai felmenőink életét közvetlenül érintették és sok esetben közvetve a mai életünkre is hatással vannak.
Akik az ingyenes előadást végignézték, biztosan alaposan elmerengtek azon, hogy az I. világháború sújtotta magyar nemzet miként tudta feldolgozni a borzalmakat. Az előadás hang- és látványelemei pedig hatásosan emelték ki a történet sokszor abszurd és banális, néha humoros elemeit.